Amatőr wobblerkészítőként talán a vízfestékkel való kézi festést szeretem a legjobban a wobbler dekorálási módok közül. Azt hiszem, a “Damil és csomó”-ban láttam először, vagy esetleg a haldó fórumon olvastam róla. Olcsó és nagyon egyszerű eljárás, csak egy kis kézügyesség meg egy jó ecset kell hozzá!
A fenti képen az egér meg a bogarak csak a kézzel festettek. A többi is vízfesték (vizes hígítású), de airbrushal fújva.
Azt szeretem a legjobban benne, hogy az így készült csalikat valahogy mindig sokkal jobban magaménak érzem. Valahogy a spray, glitter, matrica és az airbrush sem hozza vissza azt a készítési élményt, amit egy ilyen wobbler kipingálása okoz. Nem mellékes az sem, hogy általában ezeket a csalikat dolgozom ki a legjobban, értem ezalatt az egész készítési folyamatot.
A kivételek erősítik a szabályt : ronda, rossz helyen van a súlyozás (vagy mégsem? 🙂 ), beázik. Mégis szeretik a halak. Legnagyobb dunai süllőm is ezzel fogtam.
A festés menete nagyon egyszerű. Fehér festékkel (én egyszerű akril sprayt használok) lealapozom a csalit. Ez egy teljesen sima, homogén felületet ad, amire nagyon jól lehet ecsettel festeni.
Ezután megadom a wobbler alapszínét. Pl. pisztrángmintánál sárga.
Majd jön rá a többi szín. A színátmenet festésekkel jól el lehet szórakozni. Sosem lesz tökéletes, de azért mindig megpróbálom. 🙂
A kisebb mintákat festem fel utoljára.
Végül pedig a szemet.
Nem baj ha pl. fekete alapra fehér szín megy, mert nagyon jól fednek a jobb vízfestékek. A festék fajtájánál szerintem fontos még, hogy inkább “krémesebb” mint “szemcsésebb” állagút érdemes használni. Ezt így nehéz leírni, de mikor vizezi az ember a festéket, lehet érezni.
Ezután jöhet a lakk és/vagy gyanta, majd a megfelelő terelőlap beragasztása. (Na nem így, mint a képen mert ez nem mozgott, új lapkát kellett csinálnom 🙂 )
Domi kézzel festettre.