Ma már kijelenthetjük, túl vagyunk az Aliexpress fénykorán. A bevezetett vámok és az infláció olyan drágulást hozott a kínai felületen, hogy én legalábbis, lényegesen kevesebb dolgot rendelek. Sőt töredékét sem a COVID előttihez képest. Igazából sose voltam nagy rajongója a kínai gyártásnak. Olcsó, lelketlen másolatokról van szó, amik minőségben elég ritkán közelítik meg az eredeti termék minőségét, azonban a használati ár/érték arányuk mindenképp piacképessé teszi őket. Kivétel persze akad. Most már úgy vagyok: megveszem az eredetit, tisztelve ezzel a gyártót, az ötletet és nem mellesleg támogatva az európai/amerikai/japán gyártást. Ha még akad minőség… mert ezzel is komoly gondok vannak! No de ez egy összetett kérdés, lássuk az orsót!
Kár lenne magyarázni: ez egyértelműen Abu Ambassadeur koppintás. Azonban a 1,5 évvel ezelőtt 13.500 forintos ára elcsábított + dolgozott a kíváncsiság is bennem, rendeltem egyet hát a vertikális botra.
Előtte egy Shimano Cardiff-om volt, gyönyörű, finom kis szerkezet és bivaly erős. Azonban a fékje katasztrofális: akad és alig szabályozható. Emelett akkor jerkelni is kellett egy multi ahová én a gyors orsókat szeretem, így mennie kellett. Az egy orsóból lett kettő: egy Daiwa Tatula a jerkesre és a Kastking a vertikre.
Mikor megjött a Rover, már egészen hozzászoktam a Tatula selymes futásához, így mikor megtekertem a hátamon futkosott a hideg. Pont mint egy traktor. Gyors megkentem a kritikus pontokon, és adj neki. 1 évig rendesen kapta a terhelést, ugyanis a Dunán használtam kajakból vertikeztni/kuttyogatni. Itt nincs idő finomkodni, egyrészt ha ott a hal akkor kőkeményen bele kell terhelni, hogy mielőbb partra kerüljön. Elakadásnál is sokszor kénytelen vagyok a felszereléssel irányítani, visszapumpálni a hajót és ha le kell tenni a botot akkor se sok hely van: ahogy és ahová éppen sikerül a hajóban. Cserébe dobni nem kell, és keveset van tekerve.
Meg kell mondjam, a durva futást leszámítva (amit a kenés sem orvosol) soha semmi baj nem adódott az orsóval. A hajtókarjáról a gumibevonat néha a kezemben marad, mert lecsúszik a tengelyről, talán ennyi. Kis pillanatragasztó megoldja.
A fék külön említést érdemel, mert tökig szorítva is akadozásmentesen, egyenletesen adagolja a zsinórt. Ami az általam használt 32-es fonott szakítóját nézve szép teljesítmény (persze nem tudja végig lekövetni a fékerő). A képeken nem látszik, de a hajtás mindkét oldalán van egy olajjal átitatott karbon lamella.
Nem tudom mennyi harcsát fogtam vele, de sokat. A legnagyobb egy 25 kg környéki példány volt amivel a megakasztástól számítva 10 perc alatt parton voltam. 2-3 kg-os fékerőnél már komoly veszély egy ilyen hal kirohanása kajakból, ha letapad a fék. A zsinórvezetője nem független, hanem jobbra-balra jár a dobon, ez nagyon jól jön ilyen nagy terhelésnél.
Az orsó megoldásai olyan “kínaisak”. Találomra, ferdén levágott műanyag távtartók…
A wormshaft egyik oldalán csapágy, de rápréselt fogaskerékkel, másik felén műanyag persely.
A meghajtás alkatrészei nekem aprónak tűntek egy ilyen full fém hengermultiban, de most szezon után szétkapva sem láttam rajta kopást. Pedig itt a fékerő a meghajtó fogaskerekeket terheli, szemben a peremorsóval.
Összességében megérte, arra, amire nekem kell 100%-ban alkalmas orsó. Megvenném-e újra? Nem. Inkább összegyűjteném a pénzt egy márkásra. Nem sznobságból, hanem ahogy azelején is írtam a bejegyzésnek: azt valaki kitalálta, megtervezte, legyártotta és még a mai napig képvisel egy minőséget…ha még van ilyen.
WOBBLERMÁNIA 