Az igazán jó wobblereim elsőre megszületnek. Sablon nélkül, csak úgy elindulva egy darab fából. Semmi prototípus, utólag alakítgatás. Ilyen ez a wtd-m is. Jól dobható, kicsi, fürge, nem az a “kóbászolós”. Könnyen ugrál a víz tetején, pont mint egy megriadt sneci.
A rádurrantás.
És a tettes. Kajakból dupla élvezet!
Félhomályban is működik a dolog!
A célhal mindig a balin, de néha érnek meglepetések.
Egy igazi lazacpofájú kigyúrt állat. 🙂
Van, hogy a nagyobbak is felállnak a felszínre, főleg ősszel, az első mínuszokig. A jól vezetett, pattogó küszutánzatot sosem hagyják szó nélkül!
WOBBLERMÁNIA 
A rádurrantós kép elég beszédes lett!!!
Attól a rávágástól még mindig borsódzik a hátam! 😀