Évzáró balatoni pergetés 2017

Hogy a dolgok közepébe vágjak, hát nem indult könnyen a dolog. Szervezés, majd hajnali lefújás a nagy szél miatt. Mikor kezdtem elkönyvelni, hogy idén nem lesz már halas a kezem, csak megcsörrent a telefonom és az óév utolsó (előtti) napján a Balcsi partján találtam magam Zolival és Steve-vel!

A kikötöbe érve elkezdtük hajigálni a plasztikokat, de kezdetben inkább humán vonalon indult el jobban a dolog mintsem peca vonalon, így a halak messziről hallhatták, hogy itt vagyunk, jól szórakoztunk, na! Kapás nélkül is maradtunk, míg Zoli fel nem kiáltott megunva a kapástalanságot, hogy ő most fog egy csukát kicsi menszszel. “Mert ez csukás csali. Ezzel csak csukát lehet fogni.” (?)

Dobott egyet. Erre nem félúton leveri neki egy csuka?! Beszarás!

Zoli sem bírja ki röhögés nélkül!

Ezután szétszóródtunk. Volt aki sikeres volt…

avagy a rutin meg az évek.

Volt aki meg furcsa dolgokat művelt….ne beszéljünk róla! 😀

Aztán még sokáig szortuk a vizet, nem sok eredménnyel. Zolinak volt egy szájszéles csukája, ami végül elment. Ami érdekes, hogy ezt is bemondta előre, hogy na most! És megint a mensz, és úgy volt! 😀

Mielőtt befejeztük a pecát, Steve  megajándékozott minket 1-1 saját készítésű wobblerével. Zoli kapta a kis vertiket,

én a süllős minnowt. 🙂 Ezúton is köszi!!

Zolival mi továbbálltunk egy másik helyre, hátha ott jobban megy a hal.

Jól sikerült a helyválasztás a “gájdom” helyismeretének köszönhetően, de a nyerő csali megtalálása is kellett a sikerhez. Ami most nekem sikerült:

Hiába jó a hely, ha nem jó a csali…így a második strigulát is én húztam itt.

Meg a harmadikat is.

Ekkor Zoli sem bírta tovább, kért egyet a fogós gumiból de nem volt több kapása. Vagyis de, volt.

Izé, khm, ráközelítek. 😀 (Bocs!)

Aztán én jöttem, megint…

Zoli közben vagy három halat akasztott de mindhárom elment sajnos neki. Erre berágott és visszatukmálta rám a tuti gumicsalit. Mondom neki a jigfejet vegye már ki legalább, az az övé volt.

  • Nem kell, szar az a jigfej!

Hát jó. Közben kezd eléggé felerősödni a szél, kezdünk fázni. Oké, legyen még 5-5 dobás és megyünk.

Kb. A 3. dobásra jött ez a szépség. 🙂

Szedném ki a horgot, de észreveszek valamit és felkiáltok:

  • Ezt a csalit adtad vissza! 😀

Itt lett a vége! Jó peca volt, jól éreztük magunkat, halat is fogott mindenki, kell ennél jobb évzárás?

ui.:

1. Zoli felfedezte nálam azt a 2 db szaloncukrot, amit eredetileg a sügerek fotózásához hoztam. Ez lett belőle:

2. Az aranyhal a kínai kultúrában a szerencse szimbóluma. Ez lapult a zsebemben végig, első megúsztatás céljából. 😉 A 2017-es év utolsó wobblere.

 

3. Minden kedves olvasómnak, olvasónknak boldog új évet kívánok! Jövőre folytatjuk! 😉

Reklámok

Évzáró balatoni pergetés 2017” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s