Sebhelyek és süllők

Szeretem a balsa csalikat. Több okból is, de most csak egy dologról írnék: a fognyomokról. Télen egyik kedvenc időtöltésem áttúrni a dobozt, és nézegetni a sebesülteket. A gyári csalikat ilyenkor javítani kell a beázás ellen, ellenben fóliázott csalijaimnál a belső rétegen csak a legritkább esetben (pl. ducibb csaliknál) hatol át a süllőfog.

Egyelőre a Laposfarkúak viselik a legtöbb süllőktől szerzett sebhelyet a dobozomban. 3 szezon után már biztos vagyok benne, hogy nem véletlen. Most, az eredeti mellett ( 95mm ) még két másik mérettel (80mm és 110 mm) kísérletezek.

A repedés sem árt neki. Ezt már nem kicsi süllők csinálják.

…Orbitális ütést erős bevágás követett a kemény bottal. Nem jön felém semmit. Csak áll a folyásban és rázza a fejét. A második fejrázás után újra szabad…engem meg elönt a méreg…

És ez már a második nagy (5+) ami meglép idén.

Az első még tavasszal történt:

…Elnehezkedős, ám összetéveszthetetlen kapással jelentkezett. A szokásos nagy erejű dupla bevágást követően még mindig meg sem moccan. Már épp átszalad az agyamon, hogy mégis elakadtam, mikor jön a fejrázás alulról. Lassú tekergőzés után elindul lefelé. Pontosabban megy, nemcsak elindul, megy, vagy 30 métert. A zauberem fájdalmasan adagolja az igen vékony balinozó fonottat. De jó, hogy a 19-essel feltöltött dob ott van a hátizsákban!!!

A hal hol a mélybe tör, hol a fejét rázza, hol felfelé indul meg 20-30 métereket. Éppen csak meg tudom állítani ezzel a zsinórral. De érzem, lassan nálam az irányítás. Közben rám sötétedik, és már előttem rohangál csak egy 10-15 méteres körben, de még mindig mélyen. Nem jött fel egyszer sem. Legalább 8-as süllő az ereje alapján. Lassan fárad, de én is, már 20 perc telt el. Egyszer csak újúlt erővel folyamatosan, lassan, erősen húzva megy lefelé és balra. Azt érzem valamin súrlódik a zsinór! Ne! Ráhúzta a törés szélére! Emelem, emelném el, de a második pumpálásban elpattan a 12-es power. Vagy fél méteren keresztül szálkás a szakadástól fölfelé. Hát ennyi…