Messerschmitt BF 109 G propbait

Akik régóta követik a blogom bizonyára emlékeznek még az Atyafinak készített német U-boot wtd-re. Ha nem, hát itt egy kép, hogy felelevenítsem:

(Készült egy másik példány is egy másik wobblerkészítő által, az van a háttérben. Komoly haderő. 🙂 “kép by Atyafi” )

Nos, eltelt pár év azóta és gondoltam, nem ártana nekem meg némi légi támogatás a balinok ellen itt a Dunán. Szereztem némi tapasztalatot propbait készítés téren, így nem volt kérdéses a csali típusa. De ne rohanjuk ennyire előre, előbb egy kis történelem. 🙂

“A Bf 109 a második világháborúban a német légierőben (Luftwaffe) rendszeresített, és a legnagyobb példányszámban gyártott vadászrepülőgép. A Bf 109-essel repülő pilóták több légi győzelmet arattak a második világháború során, mint bármely más gép pilótái a repülés történetében. A kor első igazi modern vadászgépe, olyan tulajdonságokkal, mint például a csupa fém félhéj építésű sárkányszerkezet, alsószárnyas elrendezés, zárt pilótafülke, vagy a behúzható futóművek. A Bf 109 a Luftwaffe alap vadászgépe volt a világháború alatt.” forrás: wikipedia

“A legnagyobb számban gyártott Bf-109 variáns története jelentős magyar vonatkozással is bír. A magyar Királyi Légierő nemcsak repülte ezeket a típusokat (G-2, G-4, G-6, G-14), de a Magyar Waggon és Gépgyár Rt. a német magyar repülőgép gyártási együttműködés keretében gyártotta is ezeket a változatokat. Összesen 546 darab Bf 109 G került le a magyar gyártósorról, ám ennek legjelentősebb részét a Luftwaffe kapta meg és csak kis hányada került a Magyar Királyi Légierő kötelékébe. Az első Gusztáv gépek 1943 végén kerültek ki a magyar alakulatokhoz: Budapestre, Kolozsvárra, Szolnokra.” forrás: www.masodikvh.hu

“Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. “Puma” Honi Légvédelmi Vadászrepülő osztály majd ezred. 1944. május 1. – 1945. május 5. Sokszor csak mint “A Puma” említik, az egység jelvénye után. Az osztályt Magyarország légterének védelmére hozták létre 1944 nyarán. Harcolt az amerikai 15. Légihadsereg és a Szovjet Légierő ellen, elsősorban Magyarország, de a háború végén Ausztria felett is.” forrás: wikipedia

“A Puma ezred pilótái a háború végén amerikai hadifogságba kerültek, ami részükre nagy szerencse volt a Gulágot, vagy esetleg kivégzést jelentő szovjet hadifogsághoz képest. Más kérdés, hogy a következő években (kommunista hatalomátvétel) a magyar királyi légierőben szolgált pilótákat (főleg a vadászokat), igen negatív színben tüntették fel („Horthysta”, „fasiszta” katonai múltjukat rótták fel nekik, szovjet gépek lelövését stb.). Így várható volt, hogy a vörös terror sok magyar pilótát is elér.

Ezt előre megsejtve nem egy pilóta választotta a letelepedést különböző nyugat-európai vagy amerikai országban. Az itthon maradtak közül sokan börtönbe kerültek, néhányan közülük bele is haltak a börtönévekbe, de volt, akit kivégeztek (pl. Tóth Lajost). A többiek veréseket, kínzásokat elszenvedve, rövidebb-hosszabb idő után szabadultak. Köztük volt Tobak Tibor is, aki könyveivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar második világháborús repülők méltó tiszteletben részesüljenek egyedülálló tetteikért, hősies helytállásukért és a hazáért áldozott életükért.” forrás: wikipedia

“Vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlós (1915. január 6., Kőkút – 1971. augusztus 28., Koppenhága), a Magyar Királyi Honvéd Légierő legeredményesebb vadászpilótája, szolgálata során 29 igazolt győzelmet ért el.” forrás: wikipedia

Epilógus.

A miértekre nem tudok választ adni. Csak. Mert élveztem a készítést. Csak, a hiányos történelem oktatás miatt. Csak, mert nagyon felkeltette az érdeklődésem a téma. Csak, mert szeretem a kihívásokat. Csak, a méltánytalanul elfeledett, elfelejtetett, gazembernek bélyegzett hőseink miatt. Csakhogy, itt be kell fejeznem mert ez egy horgászblog és szeretném ha az is maradna.