Legyes beoltódás és UL-es pontyok

Régóta foglalkoztat a gondolat. Most azonban egy  találkozás, beszélgetés azt hiszem végleg letaszított a pergetés nálam szinte már egyeduralkodóvá vált útjáról…

Persze csak úgy félig-meddig. Mondhatnám az is: fél lábbal. Gondolom, azért furcsa lehet ilyet olvasni egy blogon aminek a címében is benne van hogy “wobbler”. Tulajdonképpen 2-3 éve már motoszkál bennem a dolog, horgászatok közben többször előjött már, hogy “mi lenne ha most lenne nálam egy…”. Egy legyes cucc.

Egyre nehezebb volt ellenállnom, de eddig sikerült. Tudtam, hogy valamennyire biztosan a pergetés rovására fog menni a dolog, ezért is nem akartam belevágni.  Néhány napja a sors összehozott egy emberrel, egy amolyan igazi “legyessel”, aki ráadásul az egész világot bejárta és végighorgászta…. alig tudtam betelni a történetekkel.  “Megtanultam” a legyes bottal  való dobás alapjait (egyelőre szigorúan csak idézőjellel :))… Pár perc alatt hatalmába kerített a módszer. A házilag kötött legyek látványa pedig végképp megfertőzött. Kaptam is egy marékkal, kezdésnek. Hogy hogyan alakul tovább a dolog, majd biztosan beszámolok, egyelőre rendszerezem a fejemben azt a rengeteg infót és horgászmódszeri, csalikészítési szemléletmódot amit kaptam. Azt hiszem eddig sem jártam tévúton, de rengeteg dolgot leegyszerűsítettem, vagy átsiklottam fölötte. Aznap délután le is ugrottam egy amolyan elgondolkozós pecára…

Mivel előző este a megáradt patakok cserbenhagytak, egy kisebb tóra mentem , hátha fogok pár vörösszárnyút, mert azt már előzőleg láttam, hogy igen szép példányok élnek benne. Ez nem egy kimondottan horgász kezelésű tó, de kis utánajárással sikerült elintéznem, hogy horgászhassak. Főleg a pici twisterekben bíztam, de most szintén nem a halfogásé (lett volna) a főszerep. Aztán gyorsan azé lett. Vízközt húzva kapta el.

Ezután jó ideig semmi. A következő hal nagyon meglepett. Láttam ahogy úszik a növényzet mellett, 5 centire mellé dobtam a twinyót, és mint egy csuka, kb. úgy fordult rá.

Az indíték egyértelmű: megenni! 🙂

Nem sokkal ezután volt még egy hasonló kapásom itt:  rádob, ráfordul. De ez nem akadt.

Sokáig vallattam még a látott halas helyet, de nem volt több kapás. Odébb sétáltam, és túrásra lettem figyelmes egy nádszál mellett.

Emelgetve ráhúztam a twistert, majd kicsit hagytam. A következő emeléssel nagy súlyt éreztem, miközben lassan egy hosszú nyurgaponty-hát emelkedett a víz fölé.  Ilyen halak? Itt? Ráadásul twinyóra? Az UL szerkóval jó kis élmény volt  a fárasztás. Érdekes, hogy az első, kisebb hal jobban küzdött.

Ezen sincs mit félreérteni…

Ezekkel a halakkal záródott az 5 órásra nyúlt elmélkedős horgászatom, maradandó élmény volt, most fogtam először pontyot és kárászt pergetve. A legyes dolgokat meg még emésztem…