A darázs után jöjjön a fullánk! Bár a legnagyobb öröm számomra az, ha saját készítésű csalival fogom a halat, azért van jó néhány gyári wobbler, amelyik egyszerűen tökéletes, nem lehet rajta javítani, nem lehet jobbá tenni. Le a kalappal a tervezők előtt. Az egyik ilyen kedvenc gyári csalim a “fullánk”.
A képen látható darab egy sok csatát megért harcos. A nyár közepén végleg kispadra került: egy kőnek húzva letörtem a nyelvét. Talán nem is végleg… Irány a rehab! 😀
Nem árt ha van több darab egy típusból, ezek ilyenkor mintául is szolgálnak. Van egy “szétbarmolt” példányom is. Igazából átfestésre vár, de most tökéletes volt mintadarabnak.
A pótnyelvet 1 mm-es plexiből készítem az eredeti mintájára.
Azért is jó ha van egy eredeti, kiszedett nyelv, mert a hajlítás szögét elég nehéz eltalálni. Kb. jó lett.
A régi nyelv maradékát egy vékony fúróval szedem ki.
Csak be kell ragasztani, és kész.
Kár, hogy mint sok jó másik wobblert, ezt sem gyártják már.
Sok jó élmény köt hozzá.
WOBBLERMÁNIA 
Na igen, ennek a 7 centis változata hibátlan!
Gyönyörű Domi!
Na ha a nyáron úgy alakulok, elhívhatsz! 😀
😀 Ha sokat van kint az ember, néha “belebotlik” ilyenbe is. De ezzel asszem nem mondtam újat. 🙂
Gyönyörű az a domolykó!
A legszebb hal volt, amit valaha fogtam.